Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott. A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 2 mm és 0,063 mm közti szemnagyságú talajt. Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű és a magyar Alföldön - építészetileg kevésbé fontos szerepet játszó - homok a futóhomok. A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.

Vulkáni homok

Építészeti szempontból -hazánkban- nem jelentős, a közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.

Kvarchomok

Ritkán egészen tiszta kvarc-szemek tömege, rendesen van 2-20% egyéb ásványi törmelék is, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok).

Üvegbeton

Cikk forrása: több éves internet cikk

Létezik átlátszó beton? Igen, méghozzá egy magyar fiatalember, Losonczi Áron találta fel. A világon megannyi híres építész kereste a megoldást a súlyos betonfalak barátságosabbá tételére. Ez nagy örömünkre egy magyarnak sikerült, világszerte nagy visszhangot váltott ki. Az angol neve után ? Light Transmitting Concrete ? röviden LiTraConnak keresztelt anyag ötlete tulajdonképpen igen egyszer?: a betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezrei kever?dnek. Ez éri el, hogy az elenyész? arányú és vastagságú üvegszálak a betonban pontonként továbbítják a fényt. S mindezt függetlenül a beton vastagságától, ugyanis a tesztek eredményéb?l kiderült, hogy a beton fényátereszt? képessége változatlan marad akkor is, ha húsz centiméter vagy húsz méter vastag betonról van szó.

További érdekesség, hogy egy LiTraCon-fal egyik oldalán állva a másik oldali fény színét is meg tudjuk állapítani. Hibátlanul látszanak az ellentétes oldalon a tárgyak vagy például a fák falra vet?d? árnyékai, és mindez olyannyira meglep?, hogy szinte el sem hinnénk, hogy valódi, kavicsból, homokból, cementb?l és vízb?l készült betonfal el?tt állunk.

Eddig három esetben alkalmazták az átlátszó betont, egy családi háznál, illetve amit mi is szemügyre vehetünk: a Komáromban álló Európa Kapunál és a pécsi Cella Septichoránál.

Legközelebb a Duna-parton épül? Corvinus egyetem fogadópultját építik meg bel?le.

A fiatal feltaláló tárgyal arról is, hogy a World Trade Center helyén épül? egyik felh?karcoló els? tíz emeletének burkolata is a LiTraCon legyen, míg Japán is folyamatos érdekl?dést mutat a fényátereszt? beton iránt.

Az üvegbetont a világon els?ként a japán Sumita Optical Glass vállalat egyik szigetországi üzeme gyártja 2006-tól.