+36 30 940 8622 
temto@temto.hu
KÉRJE AJÁNLATUNKAT
SPÓROLJON PÉNZT
AKCIÓS AJÁNLATOK
ÜGYFÉLSZOLGÁLATÜtős ajánlatok!
Lexikon
Mozaik
Mozaik: A szó a latin opus musivumból ered, ami üvegmozaikot jelentett.
Anyaga: színes k? üveg- vagy kerámia darabkák éppen ezért a mozaik id?állósága az építészeti alkotásokéval vetekedik. A mozaikkép úgy készül, hogy a színes kockákat adott rajz szerint köt?anyagba illesztik. Készülhet a helyszínen vagy m?teremben. Az utóbbi esetben vendégfalként befalazzák a díszítend? felületbe. A mozaiknál a szín els?rend? fontosságú. A képet alkotó ezernyi kis kocka a mozaikfelületnek sajátos vibráló életet ad. Az apró színfoltok külön-külön és együttesen érvényesül? optikai hatása sajátságos színélményt ébreszt. Fokozza ezt a rajz darabossága, töredezettsége s a felületen szabálytalanul elhintett, különböz? tónusú mozaikszemek élénkít? hatása. A mozaikm?vész többnyire nem igyekszik látszati képzet keltésére, a fény-árnyék, reflexhatások érzékeltetésére. Még a figurális mozaikok esetében sem jelent?s a látszólagos tér ábrázolása. A formákat úgy érzékelteti a m?vész a mozaikon, hogy az azonos színt a forma határvonala felé tónusában mélyíti el. Így élessé válik a kontúr.
Mozaikdíszítés? tárgyakat már az ókori Kelet m?vészeti emlékei között is találunk. Ur és Uruk városok ilyen leletei Kr.e. 3000 körül keletkezhettek. A görögök a mozaikot szinte kizárólag csak padlóburkolatként alkalmazták, f?leg sz?nyeg hatású, geometrikus mintákkal. Színes üveget jóval késobb, csak a rómaiak korában kezdtek alkalmazni. Ezzel a mozaikm?vészet is nagyot fejl?dött, színekben gazdagodott, és inkább alkalmassá vált figurális megjelenítésre is. A római padlómozaikok figurális díszítés? középrésze az ún. embléma, amely úgy készült, hogy vékony márványlapba kirakták a képet. Ezt azután a vásárló geometrikus mintájú padlójának közepére illesztette. A ránk maradt figurális mozaikok java része ilyen. A Pompejiben talált, Nagy Sándor és Dáriusz csatáját ábrázoló mozaik is ezek közül való. Hazánkban Aquincumban, Balácán és Szombathelyen kerültek el? szép római padlómozaikok.
Az üvegmozaikot a középkorban templomfalak díszítésére használták. 40-50 színárnyalat felhasználásával érték el tüzes koloritjukat. Különösen jelent?s helyet foglalt el ez id?ben a színek között az arany. Olykor valódi drágaköveket és igazgyöngyöket is alkalmaztak.
A hellenisztikus mozaiknál az volt a m?vészek elképzelése, hogy az egyes kockák fest?i foltokban olvadjanak össze a néz? el?tt. A bizánci mozaik ezzel szemben kifejezetten éreztette a mozaik anyagszer?ségét, az egyes kockák még jelent?s távolságból is megkülönböztethet?k. A középkori mozaikm?vesség f?bb centrumai Bizáncon kívül Ravenna, Róma, Szicília és a Balkán félszigeten Athosz. Kés?bb szinte gyáripar lett a mozaikkészítés, mint pl. a híres vatikáni m?helyben, ahol 10000 színárnyalat állt a mesterek rendelkezésére. A sok szín használata következtében a mozaik anyagszer?tlenné vált, és el is vesztette eredeti jelent?ségét. Korunkban ismét fellépet nagy építkezésekkel kapcsolatban a mozaik iránti igény.
Hímes k?. A lapmozaik egyik változata. Színezett fehér cement és márványk?zúzalék keverékébol álló alaphabarcsba rajz szerint kivágott lapokat ágyaznak A felület megmunkálását az utólag m?vészien bevésett, esetleg színezett vonalak gazdagítják. Minthogy csiszolható és fényezhet?, fényhatása rendkívül dekoratív.
Kerámia
Mi a cement?
Forrás: Wikipédia
A cement olyan hidraulikus kötőanyag, amelyben a kötő- és adalékanyagok víz hozzáadásával kémiai reakcióba lépnek egymással és azokat a cement képes tartósan összeragasztani. Megbízható adat hiányában az évenkénti cementgyártás a világon száz millió tonna nagyságrendűre becsülhető.
A cement elnevezés a római időkig nyúlik vissza, amikor is az opus caementitium kifejezést az olyan (a betonhoz hasonló) falazott szerkezetekre használták, amelyek kőzúzalékból és az azt összetartó égetett mészből készültek.
Az alábbiakban az egykori és a mai Magyarország cementgyárai is szerepelnek. Jóllehet az építéshez kötőanyagot - meszes habarcs formájában - már Géza fejedelem korában is használtak, a cement ismerete és használata nagyon lassan terjedt el Magyarországon. A Széchenyi-lánchíd építésekor az alapokhoz Beocsinból hozatott nyersanyagból jó minőségű, római típusú cementet égetett Clark Ádám a Magyar Tudományos Akadémia helyén. A források két különböző helyet említenek első cementgyártó helyként: Beocsinban és Mogyoróskán, mindkettőt a 1860-as években. Annak ellenére, hogy a Benczúr József által működtetett mogyoróskai cementek még New Yorkba is eljutottak, az üzem 1934-ben bezárta kapuit. A beocsini gyár cementje is nagyon kedvelt volt, melyből szállítottak külföldre is. 1918-ig ez a gyár volt az ország legnagyobb cementgyára.
A Lábatlani Cementgyárat 1868-ban alapította egy komáromi földbirtokos, melyben 1876-ban indult meg a portlandcement gyártása. A Nyergesújfalui Cementgyárat 1869-ben alapította Benkó Károly, mely az I. világháború után megszűnt. 1880-ban alapították az Újlaki (óbudai) Cementgyárat. A Gurahonci Cementgyár, az akkori Arad megyében, kis teljesítményű létesítmény volt. A 20. század elején sorra épültek a cementgyárak: Litvaillón, Zágráb mellett, Tordán, és Selypen.
A Bélapátfalvi Cementgyárral kezdődött a korszerű üzemek létesítése 1908-ban. A cementgyár felszereléséhez a gépeket Németországból szállították és ekkor épült ki az Eger-Putnok között vasútvonal is. A Beremendi Cementgyárat 1909-ben alapította Schaumburg-Lippe herceg. A berendezések hajtását és villamos energia ellátását saját gőzgépekkel látták el.
1920-at követően a következő cementgyárak voltak Magyarország területén: Beremend, Bélapátfalva, Felsőgalla, Lábatlan, Nyergesújfalu, Újlak és Selyp. Ezek együttes éves kapacitása ekkor 660 ezer tonnára tehető, mely a következő években jelentősen visszaesett és csak a II. világháború után kezdett újra nőni. A nyergesújfalui gyár 1925-ben, az újlaki pedig 1929-ben zárta be kapuit. A felsőgallaiból átalakult Tatabányai Cement- és Mészmű 1984-ben fejezte be a cement gyártását, a selypi és bélapátfalvi gyárak pár évvel később szintén bezártak. Jelenleg a teljes magyar cementipar, valamint az ágazathoz tartozó szolgáltatói szektor és infrastruktúra jelentős része két külföldi cég tulajdonában van (a svájci Holderbank és a német Heidelberger Zement AG). A rendszerváltás után öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű váci üzeme a németeké lett (utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Rt. néven egyesült). Jelenleg építkezések folynak Királyegyháza és Nyergesújfalu mellett.
A mai cementek összetételét tudatosan állítják össze, szemben az egykori cementekkel, amelyek összetétele a márga természet adta összetételétől függött. A cementet mészkő és agyag hozzávetőlegesen 2:1 arányú keverékéből, esetlegesen az ezek hordozó márga felhasználásával gyártják. Az agyagot a megtört mészkőhöz vagy márgához adagolják. A cementgyártást három fő műveletre szokás osztani:
nyersanyagok előkészítése,
klinkergyártás (égetés)
cementgyártás (őrlés)
A bányából beérkező nyersanyagokat keverés után kiszárítják és nyers porrá (nyerslisztté) őrlik malomban. Ehhez szükség szerint összetételt korrigáló anyagokat adnak (pl. piritpörk, homok), majd silóban tárolják. Az őrlés során keletkező poros levegőt elszívják és elektro-filterben portalanítják. A nyersliszt egy bizonyos hőcserélő rendszeren (hőcserélő torony) keresztül megy, kiég, majd egy forgó, enyhén ferde pályájú cementégető kemencében klinkerré granulálódik (először zsugorodik, képlékeny és folyós állagúvá válik, majd golyókká áll össze). A klinkergranulátumot gyorsan lehűtik és tározóba helyezik. Végül a lehűlt klinkert - esetlegesen kiegészítő anyagokkal keverve, például gipsszel - golyós vagy görgős cementmalomban megőrlik.
A gyártás technológiája szerint lehet a gyártás nedves, félszáraz vagy száraz. A nedves technológia elnevezés arra utal, hogy a nyersanyagok őrlése víz jelenlétében történik, a félszáraz eljárásnál 12-16% vízzel míg a száraznál víz nélkül. A száraz eljárással gyártott cement alkálifémtartalma nagyobb, mint a nedves eljárással készült cementté. A gyártás sok energiát igényel, mivel az anyag előállításakor az őrölt mészkövet, agyagot és az adalékanyagokat 1450 °C-ra hevítik, hogy klinker képződjön belőlük, melyből őrlés és gipsz hozzáadása után lesz a portlandcement. A gyártás költségeinek csökkentése és a meg nem újuló energiaforrások megőrzése érdekében a cementgyárak gyakran hasznosítanak szelektált hulladékból előállított fűtőanyagokat is (pl. gumi).
Beton fajták
A beton minőségét az alábbi számok jellemzik:C ? 12 ? 32 KK ebből
* C-12: a beton szilárdsága
* -32: az alkalmazott adalékanyag maximális szemcsemérete
* KK: a bedolgozási tényező
Nyomószilárdság alapján a betonfajták lehetnek
* C-4
C-6
C-8
C-10
C-12
C-16
C-20
C-25
C-30
A C-4 és C-6 betonokat szerelő betonként szoktuk használni, hogy a szerkezeti betonok ne közvetlenül találkozzanak a feltöltésekkel.
C-8 és C-10 betonokat normál beton sáv és pontalapokhoz alkalmazzák.
C-12 -30 ig kizárólag fontos statikai vasbeton szerkezetekhez vasalt aljazatok, födémek .
Adalékanyagok szemnagyságai / D max/
* 32
* 16
* 8
A nagyméretű betonozáskor ált általában 32-es szemnagyságot alkalmazunk vasalt aljazatok, sáv pontalapok
A 16-os szemnagyságot vasalt szerkezeteknél, aljzatbetonoknál használjuk.
A 8-as szemnagyságot különlegesen kis keresztmetszeteknél, vékony aljzatoknál kerülnek felhasználásra.
Bedolgozási tényező / Konzisztencia
FN ? földnedves
KK ? kissé képlékeny
K ? képlékeny
KKp ? kissé képlékeny pumpálható
FN ? Földnedves
Ezt a konzisztenciát szerelő betonokhoz használjuk. Szállítása billenőplatós gépjárművel történik.
KK ? kissé képlékeny
A leggyakrabban használt konzisztencia . Kiválóan bedolgozható tömöríthető, és mégsem folyik szét. Zsaluzott szerkezetekbe is alkalmazható. Szállítása mixer kocsival történik.
K ? képlékeny
Ez a fajta kis keresztmetszeteknél, magas oszlopoknál kerül felhasználásra, ahol a beton tömörítése komplikált.
KKp ? kissé képlékeny pumpálható
Kizárólag betonszivattyús bedolgozás esetén alkalmazzuk.
Bambusz fajták
A bambusznak a természetben nagyon sok fajtája létezik:
Törpe bambuszok
Pleioblastus distichus - 10-50 cm
Sasa masamuneana 'Albostriata' - 50-100 cm
Shibatea kumasaca - 30-50 cm
Alacsony bambuszok
Fargesia nitida - 300 cm
Hibanobambusa tranquillans Shirosima - 150-250 cm
Indocalamus solidus - 150-250 cm
Indocalamus tesselatus - 100-200 cm
Pseudosasa japonica Tsutsumiana - 250-300 cm
Sasa palmata Nebulosa - 150-300 cm
Sasa tsuboiana - 150-200 cm
Közepes méretű bambuszok
Phyllostachys aureosulcata - Kínai aranycsíkos bambusz magassága 6-8 m
Phyllostachys aureosulcataf. 'aureocaulis' - 6-8 m
Phyllostachys aureosulcataf. 'Spectabilis' - 6-8 m
Phyllostachys bissetii - 6-8 m magas bambusz, sövénybambusz
Phyllostachys decora - 8 m
Phyllostachys flexuosa - 6-8 m
Phyllostachys glauca - 6-8 m
Phyllostachys heteroclada - 5-8 m
Phyllostachys humilis - 3-5 m magas sövénybambusz, bambuszrügy ehető
Phyllostachys nigra - 6-7 m
Phyllostachys nuda - 6-8 m
Pseudosasa japonica - 3-6 m
Semiarundinaria fastuosa - 5-8 m
Semiarundinaria yashadake f. Kimmei - 3-4 m
+36 30 248 3243
temto@temto.hu
Törökbálint,2045.Őrház u.22.