Mi a beton?

A beton kötőanyagból (cementből) és adalékanyagokból (homokos kavicsból) álló, a hidratáció hatására megszilárduló anyag. Az alkotóelemek még kiegészülhetnek különböző funkciójú adalékanyagokkal. Az alkotórészek elnevezése még római korból származik - latinul: caementum ? durva kőtörmelék, concretus (beton) ? összekevert, összenőtt.

A beton története

A rómaiak ú.n. római cementet (alumínium- és szilíciumtartalmú törmeléket) használtak utak, fürdők, vízvezetékek építésére. Technikailag kifinomultan a Pantheon kupolájának szerkezetében jelent meg a beton. A kupola aljától a közepe felé haladva egyre vékonyodik a szerkezet, a kedvezőbb terhelés szerint. I. sz. 27-ben Pollio Vitruvius építészeti könyvében is szerepel a beton leírása. 1779-ben Bry Higgins szabadalmaztatta a stukkóvakolatot, amely hidratált cementből állt. Tapasztalatait az Experiments and Observations Made With the View of Improving the Art of Composing and Applying Calcareous Cements and of Preparing Quicklime című írásban dokumentálta. 1793-ban John Smeaton tanulmányozta a kiégetett mész víz alatti szilárdulását, illetve azt, hogy a más anyagokkal elegyítve szilárdabb formát ölt. Megfigyeléseire alapozva újjáépítette a cornwalli világítótornyot. 1800-ban használtak először nagy mennyiségű betont a West India Dock brit kikötő építésénél, amit William Jessop tervezett. 1812 és 1816 között épült Franciaországban az első betonszerkezetű híd Souillacban, amely még nem tartalmazott semmiféle vasalást. Az 1820-as években több angol, francia és amerikai szabadalom is született a mész felhasználásával, cementtel, betonnal kapcsolatban:

• James Parker az ún. Parker (más néven római) cementtel kísérletezett.
• Edgar Dobbs a habarccsal és a gipsszel foglalkozott.
• Louis Vicat agyaghoz adagolt meszet készített.
• Canvass White a természetes cementet ismerte fel.
• Maurice St. Leger és John Tickell olyan természetes cementet készítettek, amelyek a víz alatt is megkötöttek.
• Ralph Dodd foglalkozott azzal, hogy a húzóerőket kovácsoltvas rudakkal vegye fel a beton belsejében.
• Abraham Chambers és James Frost különféle cementfajtákkal kísérleteztek. 1824-ben Joseph Aspdin angol kőműves szabadalmaztatta az egységesen finomra őrölt portlandcementet, amit a Portlandnál fejtett építési kőről nevezett el. Ez az elnevezés a mai napig megmaradt.
• Zielinski Szilárd (Mátészalka 1860.V. 1.-Budapest 1924.V.1.) Építőmérnök, a vasbetonépítészet magyarországi meghonosítója.

Forrás: Wikipédia

Gipszkarton rendszerek

Források: internet, Gipszkarton rendszerek építése c. könyv

Alkalmazhatóság

A szárazépítési technológia megkönnyíti a barkácsolók dolgát a belső terek átépítésében, kiépítésében, melyeket eddig kénytelenek voltunk szakemberre bízni.

A gipszkartonlapokkal egyszerű módon lehet funkciójuknak megfelelő fal- és mennyezetburkolatokat készíteni, de az állványrendszerrel válaszfalak és padlóaljzatok is könnyedén kivitelezhetők. A gazdaságosság és az egyszerű beépítés mellett a környezetbarát gipszkarton-lapok előnye, hogy az építés helyén nem kell vizet használnunk, szárazon építhetünk.

A gipszkarton-lapok fajtái

Gipszkartonlap
A lap belseje gipszből készült, melyet kartonpapírból készült köpeny vesz körül. A lapok vastagsága 10 - 12 mm, amelyek számos táblaméretben kaphatók.

Gipszrostlap
Ezek a lapok gipsz és cellulózrost keverékéből állnak. Nehezebbek és keményebbek, mint a gipszkarton-lapok.
Ezen kívül léteznek impregnált lapok a vizesblokk helyiségeiben való fel­használásra és speciális lapok, melyekből íves és köríves falak építhetők.

A megfelelő lap kiválasztása a felhasználás céljától, ennek megfelelően pedig az elvárt hő- és hangszigetelési képességtől, tűzállóságtól és nedves­ségfelvevő képességtől függ, de mérvadó lehet a formálhatóság is.

Szárazépítés

A gipszlapok segítségével a falakat szárazon húzhatjuk fel. Meg kell em­lí­­tenünk a ragasztásos technológiát, mely során a lapokat közvetlenül a falra ragasztjuk, illetve az állványos építési technológiát. Szigetelőanyagokkal kombinált felhasználás esetén jelentős javulást érhetünk el a hang- és hőszigetelés terén.

Szárazvakolatok
A teherbíró alapra a gipszkarton-lapok közvetlenül felragaszthatók. A fal legyen tiszta, száraz és a felszálló víz ellen szigetelt. Mielőtt a lapokat a falra helyezzük, a falon el kell helyezni az aljzat­szerkezetet. A kapcsolódobozokat a falazatból 2 cm-re kiállva kell be­szerelni. A kötőanyagot a használati utasítás szerint bekeverjük. A kötőanyagot kőműves­kanállal vagy spaklival egyen­letesen hordjuk fel 30-40 cm-es távolságban, foltszerűen a lap hát­oldalára! A lap szélétől való távolság legfeljebb 5 cm legyen! Ezután a lapot a fal­ra lehet helyezni, majd gumi­kala­páccsal a helyére kell ütögetni. A kisebb lapokat egymástól elcsúsztatva, kötésben kell felragasztani. Mielőtt a ragasztó megkötne, a lapokat függőón és vízmérték segítségével állítsa be! A padlónál hagyjon 10 mm-es fugát, a mennyezetnél pedig legyen a fuga szélessége 5 mm, hogy a kötőanyag ki tudjon száradni. A ragasztó megkeményedése után az illesztéseket és a fugákat széles, rugalmas spaklival töltse ki tömítőpasztával. A kitöltött részeket meg kell csiszolni.
Falburkolatok készítése vázszerkezettel

Ha a falfelület nem teherbíró, egyenetlen, esetleg épületgépészeti szerelvényeket kell rajta elhelyeznünk, hő- vagy hangszigetelést akarunk alkalmazni, akkor vázszerkezetre van szükségünk. Ez készülhet fából vagy lehet fém állványzat.
A fából készült szerkezetek esetében vízszintesen és függőlegesen faléceket (pl. 6x4 méterenként) szerelünk tiplivel a falra, vízmértékkel pontosan beállítva őket. Falapocskák alátétként való alkalmazása segít az egyenetlenségek kiküszöbölésében. A tiplik távolsága ne legyen kevesebb 80 cm-nél. A lécek elrendezése és távolsága a felhasználandó gipszkarton-lapok méretéhez kell, hogy igazodjon. A távolságok azonban ne legyenek túl nagyok, hogy a vázszerkezet kellően stabil legyen. Ha a falra szeretne szerelvényeket is beépíteni, vagy ha a falfelület túl egyenetlen, akkor készen kapható alátétek állnak rendelkezésre. Ezeket a falra és a padlóra kell tiplikkel rögzíteni. A konstrukció itt is fából vagy fémprofilokból készülhet.

Egészségének megóvása érdekében a csiszoláshoz használjon porelszívóval felszerelt csiszológépet. A lapokat alapozófestékkel fessük át, hogy a tömített részek és a lapfelületek eltérő nedvszívóképességét kiegyensúlyozzuk.
Külső falak esetében hőszigetelő lapokat vagy kasírozott, páramentesítő-lapokat használjon.

Mindig tartsa be a lapok gyártójának utasításait!
Mindkét rendszer jól kombinálható hő- és hangszigeteléssel. Külső falaknál a lécezés alá párahidat kell rögzíteni, mely 0,2 mm vastag polietilén fóliaréteg. A gipszlapok rögzítésekor gyorsépítőcsavarokkal dolgozunk, melyeket akkumulátoros csavarhúzóval vagy fém csavarhúzófejjel rögzítünk.

Válaszfalak

A szerelőfalak segítségével megépített válaszfalak jelentős előnnyel bír­nak a hagyományos közfalakkal szemben. Szokásos építési mód a fém profilokból épített, esetenként falécezéssel kiegészített áll­ványzat készítése. A fal üre­ges része kiválóan megfelel szerelvények elhelyezésére vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére. Az azonnal egyenletes falfelület várakozási idő nélkül festhető, tapétázható vagy csempével burkolható.

A fémszerkezet és a szerelvények

A fal vonalát zsinórozással pontosan felrajzoljuk a padlóra. Az eset­leges ajtó­nyílásokat mindig vegyük figyelembe!

A keretprofilokat tömítőszalaggal látjuk el és a mennyezetre, illetve a padlóra szereljük. Az állított fém­pro­fi­lokat behelyezzük a keretbe és megcsavarozzuk. A függőleges sze­re­léskor a távolság legyen 50 cm. Ekkor a fal egyik olda­lára fel­sze­rel­jük a lapokat, majd a fal üregében elhelyezzük a szerelvényeket és a kőzetgyapot-lapokat.

A vezetékek átvezetéséhez a fém profilok meg­felelő nyílásokkal vannak ellátva, de további saját dobozokat is hasz­nálhatunk.

A munka végén a fal másik oldalát is be­gipsz­kartonozzuk. A hang­szigetelés javítása érdekében ügyelni kell a szakszerűen kivitelezett fal-, mennyezet- és padlóillesztésekre. Ekkor is vegye figyelembe a gyártó utasításait!

Speciális válaszfalak

Gipszkarton-lapokkal és fémszerkezettel építhetők speciális válaszfalak is, például a fürdőkben. Itt lehetőség nyílik a mosdók, falra rögzített WC-k be­szerelésére (fal mögé helyezhető szerelőállványokkal). Az íves válaszfalakat bevágott profilokkal vagy hajlítható, esetleg formázott lapokkal lehet meg­építeni.

Teherrögzítés gipszkarton-lapokon

Sokféle lehetőség áll rendelkezésünkre a falon történő rögzítéshez. Szétnyíló, üreges vagy többcélú tiplik használhatók a terhelés mértéke szerint. Kis terhelés esetén elegendő az egyszerű képakasztó is.

Tetőterek beépítése

Tetőterek építésekor a gipszkarton-lapokat elsősorban hang- és hőszigetelő anyagokkal együtt használjuk. A már felsorolt előnyök mellett meg kell említenünk a statikai szempontból szükséges könnyűszerkezetes épí­tési módra való alkalmasságát is. A szigetelőanyag vastagsága a kívánt szigetelési értéktől és az építési hatóság elő­írásaitól függ. A szigetelőanyagot úgy kell elhelyezni, hogy a tetőgerendák közötti fugák tökéletesen tömítve legyenek.

A változat: faburkolattal
Az első szigetelőréteg felrakása után a gerendákra keresztbe aljzatlécezést helyezünk (60 x 40 cm). Ezután ismét egy szigetelőréteg következik, mégpedig alufóliára ragasz­tott kőzetgyapot tekercset tűzőgéppel rögzítünk a lécezésre. (Rögzítési távolság: 10-20 cm). Ezután felhelyezzük a szerelőlécezést (50 x 30 cm) az előző léce­zéshez képest keresztirányban, 40 centiméterenként.

B változat: fémprofilos szerelés
A szigetelés felrakása után a tetőgerendák közé 40 cm-ként kengyelt szerelünk fel. A kengyelre szereljük a fémprofilokat és gyorskötő csavarokkal rögzítjük őket. A második szigetelőréteget a tekercsből 40 cm-es szélességűre vágjuk és a profilok alá rögzítjük. A tető egész felületére egy legalább 0,1 mm vastag polietilén fóliát vagy hőtükör fóliát rögzítünk kétoldalas ragasztószalaggal párahídnak. Az illesztéseket a profilok felett átfedéssel kell megoldani.

Padlószerkezet szárazépítéssel

Erősen egyenetlen padló esetén szárazépítéssel ideális és terhelhető aljzat készíthető.

Először is egy réteg építési papírt vagy polietilén fóliát fektetünk le párahídként. A száraz feltöltést szakaszonként kell felhordani, a szintjét pedig lécezéssel és nivellálással kell a végleges szintre igazítani. A feltöltőréteget úgy kell felhordani, hogy a talaj legmagasabb pontját is legalább 2 cm vastagon fedje. Erre stabil padló építhető préselt falapokból (legalább 22 mm vastag). A lapokat a falcoknál enyvvel rögzítjük egymáshoz. Ehhez hasonló módon helyezhetünk le egymással összeragasztott gipszrost-lapokat is. Fontos, hogy a falakhoz való kötés hangszigetelés szempontjából megoldott legyen, ehhez szigetelőcsíkot alkalmazunk.