Mixerbeton

A mixerautóval a felhasználás helyszínére szállított, üzemben előállított és készre kevert beton keveréket nevezzük transzportbetonnak. Az automatizált betongyárban előállított kevert betont mixerkocsival a bedolgozás helyszínére szállítják és betonszivattyúval juttatják a zsaluzatba.

Előnye, hogy a közbenső betonrakodásra, illetve deponálásra nincs szükség, valamint a betonszivattyú alkalmazása jelentős munkaerő megtakarítást jelent és feleslegessé válik általa a munkahelyi utak egy részének kiépítése is.

A pumix/mixer autókkal kiszállított beton konzisztenciája/bedolgozhatósága K (képlékeny) és KK (közepesen képlékeny) osztályba esik.

Síkháló

Síkháló, vasbeton háló, vasbeton síkháló vagy betonháló. A vasbeton szerkezetek kialakításánál, a betonozás során statikai és mechanikai jellemzőket javító összetevő. Általánosságban elmondható, hogy a sík betonok alá helyezett olyan acélháló, amely biztosítja a kész beton stabilitását

A betonháló betonszerkezetek megerősítésére használt, általában kör- vagy körhöz hasonló, keresztmetszetű, bordázott felületű acélszálakból készített szimmetrikus háló. A beton készítésekor a betonba ágyazva biztosítja a szerkezet nyíró és húzószilárdságát.

Jellemző méretek: Átmérő: 4 - 10 mm; Kiosztás: 50 x 50, 100 x 100, 150 x 150, 200 x 200

Jellemző táblaméretek: 1000 x 2000, 1250 x 2500, 2150 x 5000, 2400 x 6000

Transzportbeton

A mixerautóval a felhasználás helyszínére szállított, üzemben előállított és készre kevert beton keveréket nevezzük transzportbetonnak. Az automatizált betongyárban előállított kevert betont mixerkocsival a bedolgozás helyszínére szállítják és betonszivattyúval juttatják a zsaluzatba. Előnye az is, hogy a közbenső betonrakodásra, illetve deponálásra nincs szükség, valamint a betonszivattyú alkalmazása jelentős munkaerő megtakarítást jelent és feleslegessé válik általa a munkahelyi utak egy részének kiépítése is.

Alapozás

Alatt értend?k mindazok az épít? munkák, amelyekkel valamely építménynek (épület, hídpillér, partfal, zsilip stb.) az alapon való megállását bármely irányú elmozdulás ellen biztosítják. Az építmény nagyságához (súlyához) és céljához képest, valamint a különböz? talaj- és vízviszonyok szerint és végül a különféle épít?-anyagok szerint a legkülönböz?bb alapozási módokat ösmerjük. A talajviszonyok szerint I. a talaj már a felszínén vagy kevéssel alatta elég szilárd, II. az alapfenékül alkalmas szilárd réteg csak nagyobb, de elérhet? mélységben következik és III. ily réteg egyáltalán el nem érhet?, a talaj mindvégig többé-kevésbbé laza rétegekb?l áll. Ami pedig a vízviszonyokat illeti, - eltekintve attól az esett?l, mid?n az alapozást, mint az épületeknél rendesen, szárazon hajthatják végre - megkülönböztetjük azt az esetet a) mid?n a talaj víz, illet?leg nyiltvíz (folyó, tenger) a körülzárt épít? gödörb?l kimeríthet? ( kiszivattyuzható) és b) mid?n ez bármely okból p. a nagy vízmélység v. az épít?gödör körülzárásának nehézségei miatt nem lehetséges s az alapozást a vízben (a vizen keresztül) kell végrehajtani.

Bővebben: Alapozás