Légbuborék

Levegőt mindig találhatunk a betonban. Már a beton keverésénél kerül a betonba szándékosan, vagy véletlenül levegő és a tömörítés után azokon a helyeken, amelyeket nem tölt ki a cementpépadalékanyag együttese, légbuborékok maradnak vissza. Ezeknek az úgynevezett makropórusoknak a nagysága különböző és rendszerint nagyobb, mint 1 mm.

Pumix

A Pumix speciáliskeverő (mixer) és betonpumpa közös alkalmazása, ahol ugyanaz a gép/jármű végzi a szállítást és a szivattyúzást. A pumix/mixer autókkal kiszállított beton konzisztenciája/bedolgozhatósága K (képlékeny) és KK (közepesen képlékeny) osztályba esik.

A betonkeverő felépítménnyel rendelkező gépek a betontelepek és gyárak létesítése óta léteznek, mely a beton közúti szállítását valósítja meg a bedolgozási helyre.

Fontos, hogy a beton szállítás közben

• ne osztályozódjék szét
• ne száradjon ki, illetve ne kapjon több vizet (ne híguljon, nedvesedjen tovább)
• ne fagyon meg, illetve nem melegedjen túlságosan fel
• összetétele, állaga, konzisztenciája változatlan maradjon
• kötési folyamat ne induljon be

Ezek a feltételek csak speciális beton keverő mixer gépjárművel/gépjárműben valósíthatók meg.

Vízzáró beton

Vízzáró az a beton, vagy vasbeton, amelynek 1 m2?nyi felületén a legnagyobb üzemi víznyomás hatására 24 óra alatt legfeljebb 0,2 l víz szivárog át. A vízzáró betonokat az épületek alapozásaként, annak kapcsolódó szerkezeteiként, medencekor készítik, így hibájuk akár az épület teljes károsodását is okozhatja. Vízzáró betonok medencék, víztornyok, csövek gyártásakor szükségesek. Kertépítészeti alkalmazáskor megelégszünk azzal a vízzárósági fokozattal, amikor a betonon átszivárgó víz a vásik oldalról el is párolog. Akkor beszélhetünk vízzáró betonokról, ha a beton levegőtartalma nem haladja meg a 2 V%-ot. Ezt úgy érhetjük el ha telített betont tervezünk, és az adalékanyag szemcseeloszlására előírt szabályokat szigorúan betartjuk. Vízzáró betonoknál döntő szerepe van a homoknak, és a finom frakcióknak.

Sík betonalap

Síkalapozást általában akkor végeznek, ha a felszínhez közel kellő vastagságú teherbíró talajréteg van és a várható süllyedések, illetve süllyedéskülönbségek az építményre nem károsak, vagy ha más alapozási mód az összes körülmények figyelembevételével nem kedvezőbb.